13
dec
2017
2

Suttogott: Olvass el!

/
/

Rohanó világban élünk…ez tény…a magazinok hasábjain a “csoda” diéták mellett, a horoszkópot elolvasva végig futjuk a havi könyvajánlót egy-két érdekes és érdektelen cikk és vissza a virtuális világba a telónkon keresztül, hiszen ott mindent megtalálunk egy gombnyomásra…miről beszélek nincsenek is már gombok max a kabátokon, szóval egy “touchra” vagyunk mindentől és mindenkitől….

Ciki nem ciki soha nem voltam egy könyvmoly…mármint szeretek olvasni de nem az a fajta vagyok, aki napról napra, hétről hétre “falja” a könyveket.

A gimiben a kötelezők nekem is megvoltak…az Egri csillagok Jumurdzsákja álmaimban még most is előbukkan…szörnyű egy hónap volt mire a végére értem…igazi bűn ès bűnhődés volt, csak nem a Dosztojevszkij változat, de Jókai Baradlay tesóit egészen bírtam…szóval a “kötelezőkön” túl vagyok.

Az egyetemen már más volt a helyzet, szélesebb volt a skála de felét nem értettem sokszor… A vonaton zötykölődve néha előkerült egy két jó könyv…tipikusan az a fajta vagyok, hogy rákattanok egy adott témára és nem birok szabadulni…ez a könyvekre is igaz…

Tizenhárom lehettem, amikor anyukámnak panaszkodtam az unalmas (ma már nem így gondolom) kötelező olvasmányokról…

…anyának se kellett több…a kezembe nyomott egy Jókai regényt (Mire megvénülünk), hogy “Olvasd csak el Beáta ez nem unalmas!”

Valóban nem volt az, bár lehet csak azért mert anya mondta…

Utána próbálkoztam Rejtővel…ccccc…no…nem nekem való…Piszkos Fred nálam nem kapitány…

A lényeg, hogy a napokban megtaláltam azt a könyvet, amiről kijelenthetem őszintén: nem bírtam letenni…egy nap alatt bevégeztem…

És most ott tartok, hogy nincs mit olvassak…már megint…mert minden könyvet ehhez az egyhez hasonlítok…(a sorozatoknál ugyanez a helyzet…szóval a Jóbarátokon nem tudok túllépni)

Ártatlan dolognak indult…az egyik kedves barátom megkért, hogy X könyvet nézzek már meg neki a könyvesboltban…gondoltam beszaladok max körülnézek a krimi részlegen, de ha már itt vagyok az életrajzi könyvekről se felejtkezzünk el…és sodródtam polcról polcra ( ilyet általában a cipőboltban csinálok)…és egy idő után azon kaptam magam, hogy ez is…meg az is…meg úúú ez sem lehet rossz…aztán a kezdeti izgalom egyre jobban alábbhagyott miután bele- bele olvasgattam…olyan egyforma mind…

Már éppen kifelé tartottam, amikor szemet szúrt egy mondat: ” Ha élne Hitchcock, ebből rendezne filmet”.

Gőgösen vállat vontam, felkaptam a könyvet, kifizettem, hazavittem….és most az van, hogy szerintem elolvasom mégegyszer…

Nem könyvajánlónak indult…de miért is ne?!

Liz Nugent: Mindig is éjjel lesz

 

 

…és tényleg mindig…

2

Hozzászólás küldése