Rend a lelke mindennek!

A férjem szerint rendmániás vagyok…idézőjel nélkül. Komolyan gondolja tudom! Mikor legelőször megjegyezte úgy felkaptam a vizet, hogy hetekig ezt hallgatta…:))

Mindenkinek vannak jó és rossz szokásai…( nekem volt idő amikor több volt a rossz mint a jó) viszont a takarítás és a tisztítószerek iránti vonzalmamat mindig a pozitív tulajdonságaim közé soroltam.

Hogy ilyen lettem az részben anyukámnak is köszönhető! Sőt! Ha jobban belegondolok ő is az anyukájának, vagyis nagymamának köszönheti.

Azért azt érdemes tudni, hogy a “takarítási stílusunk” más anyával…Ő az a tipikus “káosz takarító”…példa: porszívózik, majd iszik egy kávét, közben belekezd a fürdőszoba vikszolásába, majd csörög a telefonja, ismét egy kávé és jön a mosogatás de közben megállt a mosógép is ideje teregetni. (Anya ha olvasod ez mind Bók volt!)

…és akkor jövök én…”a menetrend szerinti takarító”. A forgatókönyv csak akkor változik, ha NAGY vagy kis takarításról van szó.

A szokásos napi feladatok: kiszellőztetem az egész lakást, megvetem az ágyat, elmosogatok, ha nem mosok akkor teregetek, ha nem teregetek akkor vasalok. Sepregetni nem szoktam…zavar, hogy száll a por…ezért marad a porszívózás MÉG a fürdőszobában is, majd felmosok mindenhol, de semmi virágillatú felmosószer…nem a mezőn vagyunk!

…EGY dilim van: mindennap kimosom a WC-t…ne kérdezd, hogy miért!?

A NAGY takarításba most bele se megyek…az megér egy külön bejegyzést!

Még mielőtt valaki azt hinné, hogy ez a bejegyzés csak arról szól, hogy mások orra alá dörgöljem milyen patyolat lakásban éldegélünk…akkor mondom a csavart!

“Majd ha gyereked lesz nem ez lesz a fontos! ”

“Gyerek mellett nem lesz annyi időd!”

…és a többi és a többi…

Szóval ezeket a “jó tanácsokat” kaptam (pedig nem kértem) az elmúlt időben.

Jól nevelt vagyok, ezért csak mosolygok és bólogatok!

…eközben legbelül, ahol önmagam lehetek a következő jelenet zajlik: előveszem a szarkasztikus és bunkó stílusomat…”Hallod? Nálatok lehet ez a divat…de nálunk anyukám mindig ügyelt a rendre, pedig dolgozott, mosott, főzött mellette és minden nap játszott velem NEM csak félórát…igaz Ő kelt a legkorábban…és utolsóként bújt ágyba.Szóval ki mit hozott otthonról…és igen!persze, hogy a gyerek lesz a fontos és sokszor kell majd az idővel versenyt fussak…na és?

Nem tökmindegy neked, ha én minden nap kiakarom mosni a retyót???”