1
Már
2019
7

Könyörgöm! Fogd már be!

/
/

Tisztázzunk valamit! Alapjáraton kedves, előzékeny, tisztelettudó ember vagyok, megneveltek a szüleim…de van egy “sötét” oldalam is: írtó bunkó és undok tudok lenni, a hirtelen haragúságomról nem is beszélve…de próbálom kordában tartani az indulataimat…kisebb-nagyobb sikerrel…

 

 

…mert hát betelik az a pohár…egyszer mindenkinél…nálam meg már jó párszor betelt…egy egész kád már, sőt akár egy horgásztavat is üzemeltethetnék…

 

…már a péntek reggelem is döcögősen indult…eláztattam a konyhát…a gyereknek jön a foga…nem sokat alszunk…csak a szokásos…minden napra jut valami…

 

…erre még a hátamat is meghúztam…így kerültem a háziorvosom várójába…mentem beutalóért!

 

És tudjátok mit??? Örültem…annak a “szabad” egy órának. Nem kell hörögni ám ősanyukák! :))

 

Tudtam, hogy lesznek páran előttem így el is terveztem, hogy kihasználom ezt az időt:

 

…például alszok egy kicsit nyitott szemmel, elolvasom a reggeli híreket, posztolok, lájkolok vagy csak bambán nézek magam elé…

 

…már éppen kezdtem a bambulást de előtte még rápillantottam a telómra, mégis hány óra van?

Közben egy hölgy érkezett és kérdezett:

” Szabad ez a hely Ön mellett?”

“Persze”…hangzott a gyors válasz…bár ha tudom mi lesz…inkább hagytam volna állni…

 

Szóval közben visszapillantok a telóra…zárójel ( gondolom azzal nem mondok semmi újat, hogy a háttérképem a kisfiam,aki cukin mosolyog…)…

 

…és jött a szófosás…elnézést…

 

-Jajj de édes! A magáé?

-Igen…(bíztam benne, hogy kielégítő választ adtam)

(…engem a szüleim arra tanítottak, hogy ne álljak szóba idegenekkel…)

– Nem is gondoltam volna, hogy anyuka! Nekem is van három unokám!!!

 

…itt sorolta a neveket…b*sszus..nem hiszem el…persze közben kedvesen bólogattam…

 

– Mennyi idős a baba? Szopizik?

 

…és csak jöttek, jöttek a kérdések…

Nem nyomatom végig a párbeszédet,mert nem akarom rabolni senki idejét…

…összegzek…

 

Nos, miután mondtam, hogy nem, már nem szoptatok, jött a kérdés, hogy miért? Az ő unokája még igen…és most idézem: ” Vagy az anyját csöcsörészi,vagy engem!”

 

…hát nem vagyunk egyformák…hála Istennek…

 

…és folytatta…

 

…az exmenye nem engedte hozzá a gyereket…(hát valahogy megértem :))

 

…és csak fújta: nála volt az unokája, mondta neki, hogy van tökfőzelék fasírttal, de az unoka inkább rántottát evett volna őszibarack befőttel, közben elmesélte, hogy valamilyen Endre bácsi volt a gyerekorvosuk…még él…látta a múltkor…

 

…én mindeközben csak arra tudtam gondolni: bárcsak lenne egy stukkerem…

 

…és mikor azt hittem,hogy már mindent hallottam…

 

…elővette a telóját és elkezdte mutogatni a képeket…az unokákról…nézzem meg micsoda arccsont…meg szóba jött a tacskó is, akit mikulás ruhába öltöztettek…

…és végre szólította az orvosa, hogy bemehet…

…hurrá…

 

…de nem volt időm sokáig örülni…

 

…jött a kérdés…

 

“Szabad ez a hely aranyom?”

 

 

 

NEM!!!

 

7

Hozzászólás küldése