26
Sze
2019
10

2018.09.26.

/
/

Szerettem volna az első szülinapodra egy olyan ajándékot készíteni Neked, amit csak én adhatok…ami tizen…huszon…év múlva is megmarad…

…és akkor beugrott!

Beaaaa!!! Ott a blogod…írj neki valamit…csinálj biztonsági másolatot…de azért nyomtasd is ki…biztos, ami biztos…

EGY év telt el azóta, hogy a hatalmas, gesztenyebarna szemeiddel rám pislogtál és az életem új értelmet nyert…

…ezeket a sorokat most Neked írom kisfiam! Bár még nem tudsz olvasni, remélem, mire erre is sor kerül nem csak a szavakat érted majd meg, hanem azt is, hogy mi van a sorok között…..

Nem szeretnék részletekbe belemenni, hogy milyen volt, amikor még a pocakomban voltál, ha kíváncsi leszel rá, lejebb görgetsz majd…van néhány bejegyzés róla…összefoglalva: vegyes vágott! :))

A szülés sem volt egy leányálom…bár kinek az?! :))…erről is bővebben egy korábbi bejegyzésben…

Az viszont sokkal érdekesebb sztori, hogy hogyan is telt/telik az élet Veled!

Nincs új a Nap alatt…mármint ami a gyereknevelést illeti… a szakkönyvek már megírták, hogy mit egyél, mit igyál, az internet pedig tele van “érdekes” fórumokkal, ahol még “érdekesebb” anyukák, apukák, nagyszülők, kistesók és persze a szomszédnéni osztja az észt a gyerekneveléssel kapcsolatban…ezeket kerülöm…jó messzire…főleg, hogy amúgyse csípem ha megmondják nekem, hogy mit, mikor, hol, hogyan és miért csináljak, ez pedig érvényes az élet minden területén, mióta pedig Te megszülettél ez főleg így van!

Lehet ezt gőgnek, konokságnak nevezni, én úgy hívom: az ÉN gyerekem vagy!—-de Soha Nem a Tulajdonom! — és ezt sokan elfelejtik!

Ódákat, dicshimnuszokat tudnék Rólad zengeni…mint minden szülőnek a sajátja, így nekem is Te vagy a legszebb, legokosabb, legügyesebb és ez így van rendjén!

Számomra Te vagy a tökéletesség!

Ha valaki megkérdezné: “Drága Bea! Hogy érezted magad az elmúlt EGY évben?”

Az első szavam az lenne: Furcsán….

…más választ vártál?

… hogy azt mondom: fáradtan, mert mióta megszülettél csak akkor alszom végig az éjszakát, amikor a nagyszüleidnél töltjük a hétvégét…de még akkor is fülelek…

… hogy sokmindent tanultam: családról, barátokról, hogy kire lehet önzetlenül számítani és kire nem…

… hogy az életem fenekestül felfordult és nem csak a régi nadrágjaim szűkek de az emberi kapcsolataimat is szűkebbre szabtam….

… hogy belátom mi a különbség, aközött amit elvárnak és megmondanak és mi az amit én látok jónak, és a belső hangomra hallgatok…

… hogy csak a filmekben és a Facebookon tökéletes a gyereknevelés…és a gyerekhez való viszonyulás…

… hogy bolti tejet adtam Neked…pedig azt mondták…csak ha elmúltál 1 éves akkor tegyem…

… hogy esti mesét olvasni Neked, néha igenis fárasztó, bár élvezed minden percét…

… hogy néha kiugranék az ablakon, mert úgy érzem nagy a teher és nincs ki levegye a vállamról…

… hogy néha magányos vagyok, pedig csilingelő nevetésed vesz körül…

… hogy hálátlan vagyok, mert nem értékelem amim van…

… hogy türelmetlenkedem, pedig van időnk!

… hogy boldogság tölti el a szívemet, ahogy rám nézel reggelenként…

… hogy jó hozzád bújni és szagolgatni a babaillatodat…

… hogy egy fárasztó nap után is a mosolyodtól új erőre kapok…

…és Most ÁLLJ!…

… ez az érzelmi hullámvasút, amin egy éve ülök sok mindenre megtanított!És valóban igaz az a mondás, hogy igazából nem tudom miben tudtam elfáradni addig amíg nem volt gyerekem? :)) Sőt ilyenkor eszembe jut, hogy mit csinál az akinek 2….3…vagy több gyereke van? Nekik annyit üzennék: Minden elismerésem!

Azt hittem sosem fogok megváltozni…de 2018.szeptember 26-án 13.32-kor újjászülettem Veled!

Nem tudom elmagyarázni ezt az érzést, majd ha gyereked lesz megérted ezt az örökös rajongást, aggódást, belső kényszert, hogy ha kell az életed árán is megvédd a gyereked, hogy nincs olyan dolog, ami miatt valaha is kevésbé szeretnélek vagy tisztelnélek, hogy olyan bizalom van irántad és a kapcsolatunk iránt ami megrendíthetetlen.

Sokszor elgondolkodok azon, hogy vajon milyen felnőtt leszel?

Hogy biztosan jól öntözöm-e azt a kis magot a lelkedben, hogy boldog és őszinte ember legyél majd!

Hogy megtudom-e majd tanítani neked, hogy mi a tisztesség?

Hogy hazudni bűn, de néha kegyes megoldás!

Hogy kell bocsánatot kérni, de feledni nem szabad!

Hogy a külső nem minden, de a romlott lélek is szép kívülről!

Hogy ha úgy érzed összetört a világod, a humor gyógyír!

És vajon mik lesznek majd azok a dolgok, amikre Te magadtól jössz rá? Amit Te tartasz majd értéknek?

Szülinapodon, mikor elfújod az első gyertyádat titokban magamnak is kívánok:

… hogy mindig egészséges és boldog legyél…

… hogy igaz barátok vegyenek majd körül…

… hogy megtaláld majd azt a szerelmet ami a lelkedig hatol és sosem felejted…

… hogy remélem táncolok majd az esküvődön…

… hogy ha messze is költözöl mindig szeretettel gondolsz majd ránk…

…hogy a szülői ház mindig tárt karokkal vár majd, mindegy mit fogsz dolgozni, hogy kit fogsz szeretni, és kire fogsz szavazni :))

És bár tudom, hogy néha sarokba foglak állítani majd, és összevitázunk a társasjátékon, és duzzogsz majd rám mert elvettem a telódat, és egy hétig nem lesz zsebpénz mert szemtelen voltál…azért tudd, hogy ilyenkor is nagyon szeretlek Téged!

Édes kisfiam!

Köszönöm, hogy az anyukád lehetek!

Boldog ELSŐ születésnapot kívánok!

NAGYON SZERETLEK!

-anya-

10

1 Hozzászólás

Hozzászólás küldése